Rólunk | Hírek | Projektek | LovastalálkozóBaranta |  Lovasnomád |  Falusi turizmus |  Kapcsolat |
| magyar | srpski |       Ma 2017. 11. 17., péntek van.
    Támogatóink:
eu
Info Template
Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság
Szekeres László Alapítvány
Szabadka Város
Szülőföld Alap
Corvinus Zrt.
Bethlen Gabor Alap

Falusi turizmus

Falusi turizmusA turizmus, mint gazdasági ág nagyságára nézve harmadik helyen áll a világon, a fegyver, és kábítószer kereskedelem után. Mára már olyan szintre nőtte ki magát, hogy egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy a turizmus fejlesztését ne foglalja be alapvető céljaiba.

1986-ban született meg a turizmus legújabb, legátfogóbb fogalom meghatározása, eszerint: “a turizmuson egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívül valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi is legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. Falusi turizmusA turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi, technikai és szervezeti feltételek valamint szolgáltatások együttese.” (Csizmadia 1996)

A világon turizmus szempontjából vannak fogadó országok, amelyek vonzó kínálatot tudnak felmutatni. Ilyenek a tengerparti vagy hegyvidéki üdülőhelyek illetve Európa nagyvárosai, mint a kulturális turizmus által preferált desztinációk. Emellett léteznek még küldő, illetve vegyes fogadó és küldő országok is. A küldő országok célja, hogy fogadó országokká váljanak, annak érdekében, Falusi turizmushogy a megtermelt jövedelem ne ki, hanem beáramoljon az országba.

A turizmus olyan iparág, amely a máshol megtermelt jövedelmet transzformálja át olyan területekre, ahol egyébként nem lehetne magas jövedelmet termelni. A küldő országok kiemelt turisztikai értékekkel nem rendelkeznek, az ilyen hagyományokban és látnivalókban vonzó vidékek számára a falusi turizmus lehet olyan lehetőség, amellyel ki tudnak törni a válságból. A falusi turizmust fejleszteni olyan területeken érdemes, ahol nincsenek kiemelt turisztikai értékek: tengerpart, a hegyvidéki, téli sportközpontok, vagy hévizek nyújtotta előnyök. Falusi turizmusSzámos országban a jogszabályok is így rendelkeznek, falusi turizmussal, csak olyan településen lehet foglalkozni, ami nem tartozik a kiemelt üdülőterületek közé.

Falusi turizmus

Falusi turizmus Az Uniós országokban a falusi turizmust a következőképpen jellemzik:
”Vissza a gyökerekhez! Ezzel kívánják kifejezésre juttatni a városba szakadt polgárok természetes vágyát és törekvését a szűkebb szülőföld újra felfedezésére, megismerésére és megismertetésére az új generációkkal” (Antal 1995)

Falusi turizmus Dr. Csizmadia Lászlónak a Magyar Falusi Vendéglátók Országos Szövetségének elnöke megfogalmazása szerint: A falusi turizmus a városon kívül, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő – eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése.

Falusi turizmus A falusi turizmus Magyarországon elsősorban nem a klasszikus tanyai vendégfogadást jelenti, mert erre még nincs meg a kellő kereslet, hanem az urbánus keretek között falvakban kiépült vendégfogadást, amely nagyon sokszor közel van valamely kiemelt turisztikai célponthoz, amely időtöltési lehetőséget nyújt a falun üdülő családnak. Falusi turizmusA falusi turizmus lehetőséget nyújt a mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy jövedelmüket kiegészítsék, és fejlesztése elősegíti a kistelepülések felzárkózását.

”A falusi turizmus lényeges célja és előnye a meglévő épületvagyon és az adott régió természeti értékeinek hasznosíthatósága. A falusi vendéglátás arra kínál esélyt, hogy a szinte soha nem használt “tiszta szobák” –egy higiéniai modernizálás után - alkalmassá váljanak az adott térség természeti szépségei iránt érdeklődő turisták fogadására. A szállás biztosításán túl a vendégre főzni és mosni kell, a városi vendéget szórakoztatni szükséges, tehát bővíthető a vidéki foglalkoztatottság. Nagy előnye a vidéki vendéglátásnak, hogy a saját vagy helyi termékek direkt módon értékesíthetők. A falusi turizmus járulékos célja a népszokások, ősi népi mesterségek felelevenítése, az ezekkel kapcsolatos hagyományok újraélesztése és felkínálása a turisztikai szolgáltatásokban.” (Csepregi – Hajós, 1997).

Falusi turizmus A globalizálódás hatására a világ összeszűkülni látszik, a kultúrák egyre inkább homogenizálódnak, az egyes kultúrák egymásra hatása révén (és a domináns – elsősorban amerikai – kultúra nyomására) egyre inkább elveszni látszanak azok a kulturális különbségek, amelyek egyedivé tehetnek egy országot vagy egy népcsoportot. Az uniformizálódással szemben megfelelő válasz a falusi turizmus fejlesztése, amely a történelmi, kulturális örökség ápolásával és a gyökerek felé fordulással mindezek megőrzése mellett az érintettek egyéni vagy nemzeti identitástudatát is erősíti.

Falusi turizmus A falusi turizmus mind Nyugat-Európában mind Magyarországon a két világháború között alakult ki. A kialakulásának előfeltételei voltak, hogy az iparosodással a falvak egyre jobban elnéptelenedtek, és így a felszabadult ingatlanokat, kis befektetéssel falusi vendégfogadásra alkalmassá lehetett tenni. Ezzel párhuzamosan a faluról elszármazott városi lakosság, szívesen töltötte a szabadidejét falun, ahol gyerekeinek megmutathatta mindazt, amit ő gyermekkorában átélt. Magyarországon a polgárosodással egy olyan réteg alakult ki, amely igényelte a minőséges szálláshelyeket arra, hogy a szabadságát eltölthesse, de nem szeretett volna külföldre utazni. Mindezek mellett felmérték, hogy ez a legegyszerűbb mód arra, hogy a termelők legkönnyebben közvetlenül értékesítsék a termékeiket. Ezekhez az igényekhez kiváló feltételeket nyújtott a falusi idegenforgalom. Nyugat-Európában, azóta is folyamatosan fejlődik a falusi turizmus, míg Magyarországon a szocializmusban nem volt kívánatos ez az üdülési mód, majd a nyolcvanas évek végétől újra lendületet vett a fejlődés, aminek köszönhetően ma körülbelül 900 településen 8000-10000 vállalkozó 25000 ággyal várja a falu csöndjét választó potenciális üdülőket. E turisztikai vállalkozók többsége szervesen kapcsolódik az adott tájegység nyújtotta természeti és kulturális adottságaihoz, de nagyon könnyen szembe ötlik, hogy a falusi turizmus hazai tevékenységei és a kulturális kínálata a Nyugat-Európainál jóval szegényebb.

Falusi turizmus Szerbiában a falusi turizmus a hetvenes években kezdett kialakulni, de ez nagyon torz fejlődést jelentett, mert ott a falusi turizmus nem jelent mást a hegyekben lévő turisztikai központok körül létrejött néhány kirakat településsel. Ilyenek vannak a Tara hegységben, a Sirogojno etno falu Zlatibor térségében valamint Divcibara. Vajdaságban falusi turizmusról nagyon korlátozottan beszélhetünk. Néhány próbálkozás van szerte a tartományban, de ezek tartalma még nem érte el azt a szintet, hogy klasszikus falusi turizmusnak lehessen nevezni.

Falusi turizmus A falusi turizmus célja, olyan üdülési feltételek nyújtása a városi emberek számára, amelyet egy kiemelt üdülőhelyen sem talál meg. A falu a maga csöndjével, a természete nyújtotta erőforrásokkal olyan pluszt tud adni a feltöltődni vágyó ember számára ami máshol nem talál meg. A falusi turizmus szem előtt tartja mindemellett a hagyományőrzést, a vendég számára programként a hagyományos játékokat, mesterségeket, az ezekhez kapcsolódó népszokásokat lehet ajánlani. Az egész falusi vendéglátóhelyet be lehet rendezni, az arra a vidékre jellemző autentikus használati és dísztárgyakkal, úgy, hogy az a komfortfokozatot ne csökkentse.

Falusi turizmus A falusi turizmus, mint ágazat egy gyűjtőfogalom, ami önmagában nem életképes. Ha hozzá kapcsolódik a bor-, a gasztro- a lovasturizmus, és az aktív turizmus több hasonló válfaja akkor a falusi turizmus a kínálati piac szereplője lehet, mely komplex módon, a helyi vonzerő színvonalas termékké alakításával és csomagolásával érvényesülhet a turisztikai piacon. Mint átfogó turisztikai kategóriának nem csak a szállásadást, hanem az adott térség vonzóvá tételét is meg kell oldania. A vonzerők feltárása, kiaknázási módja és piaci értékesítése a falusi turizmus esetében eltér a megszokott turisztikai üzletágaktól.

Falusi turizmus Sokan azt gondolják, hogy a falusi turizmus egyenlő egy a falun működő fizetővendéglátással. Ez nem így van! A falun üdülő családoknak programot kell ajánlani, hisz nem várhatja el tőlük az ember, hogy egész nap a szobában a négy fal között üljenek. A programkínálat sokszínűvé tételében rejlik a falusi turizmus sikere vagy bukása. Egy vállalkozó nem tudja önállóan megvalósítani mindazt a programkínálatot, amit egy igényes vendég elvár. A programszervezést ezért összefogással kell elvégezni. Az összefogás lehet önkéntes alapon egy falu vagy kistérség vállalkozói által, vagy az adott helyi önkormányzat, vagy valamely civil szervezet kezdeményezésére. A falusi turizmus alapfunkcióját a falusi vendégvárók biztosítják. Az integráló szervezetek a funkciók működését segítik elő. Gazdasági szempontból az alapfunkciók működésének hatékonysága a perdöntő mert, ha ez nem működik optimálisan az az egész rendszer működését veszélyezteti.

Falusi turizmus ”A falusi turizmusban a termék-előállítás csak a vendéggel együtt értelmezhető. Az átalakítási folyamat lényege nem más, mint az üdülésben pihenésben új élményekkel gazdagodott, kipihent, új ismereteket szerzett, új energiákkal feltöltődött, megelégedett vendég. Az átalakítás részfolyamatai a falusi házak, családok, illetve falvak vendéglátásra alkalmassá tétele a vendéglátó tudás megszerzése, a vendégek szabadidejének programlehetőségeinek a kialakítása és végül a kapcsolatteremtés a vendéggel és a vendéglátás lebonyolítása.” (Kovács 1997)

Falusi turizmus A rendszer alapvető rendező elve a vidéki vonzerők vendéglátáson keresztül történő értékesítése jövedelemszerzés érdekében. A falusi porták vendéglátásra alkalmassá tétele, a vendéglátás falusi környezetben való megszervezése lebonyolítása úgy, hogy abba a vendéget, is mint aktív közreműködő felet bevonjuk, és ezzel programot biztosítsunk számára.

Falusi turizmus A falusi turizmus tevékenységei pozitív és negatív hatással vannak a természeti környezetünkre. A bevételek lehetővé teszik, hogy az adott régió nagyobb gondot fordítson természeti értékei megőrzésére. Emellett kapcsolat jön létre az ember és a természet között, mely elősegíti a természetvédelem céljainak megismerését és megértését. A falusi turizmus az összes többi idegenforgalmi tevékenységnél jobban kötődik a természeti környezethez és tekintve az ágazat fellendülését, az infrastrukturális berendezések létesítése, a növekvő számú turista megjelenés mind potenciális veszélyt jelent a környezet számára.

Falusi turizmus A helyi önkormányzatok feladata az esetleges integráció mellett a falusi turizmushoz nélkülözhetetlen alap infrastruktúra kiépítése. Az önkormányzatoknak fel kell ismerniük és meg kell szervezniük a turizmus területén rájuk háruló feladatokat. Az egyik kiemelt feladat a táj és településkép kialakítása, a környezet rendbetétele, és annak folyamatos ápolása. Ki kell alakítani az adott település egységes arculatát, és harmonikus egységgé kell alakítani a természetet és az ember által alkotott építményeket. Mindezek mellett a másik fontos tényező az infrastruktúra kiépítése, amelybe beletartozik természetesen az alapvető mellett a turisztikai infrastruktúra kiépítése is. A meglévő adottságok a kiindulópontjai annak a képnek, amely a turistákban, kirándulókban kialakul. Ez a kép nem végleges, megváltoztatható, átalakítható.